HungaroWellness - a wellness magyar otthona. Vegyen részt játékunkban! Regisztráljon!
Wellness csomagok
 
Régió: Város: Név szerint:  
belepes a jatekba
Wellness ABC: A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U Ü V W X Y Z


Regisztáljon, hogy megkapja heti rendszerességű hírlevelünket, és hogy részt vehessen nyeremény-játékainkban!

regisztracio

Belépés

felhasználó név:

jelszó:

elfelejtett jelszó


2013.07.04.
Nagy gondokat okozhat a magzatnál a jódhiány

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően.

Bővebben

2013.05.15.
A cukorbetegség összefügg az alvás minőségével?

Új kutatások szerint a 2. típusú cukorbetegség kialakulása kapcsolatba hozható az alvás alatt termelődő melatonin alacsony szintjével. Dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa az ismert és a még kutatott összefüggésekre és a megfelelő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Bővebben

2013.03.19.
A rágás képessége csökkenti az elbutulás rizikóját

A legújabb kutatások szerint elmondható, hogy minél kevésbé vagyunk képesek rágni, annál inkább veszélyeztet bennünket a demencia.

Bővebben

Téliszalámis saláta

Bővebben


        Komárom-Esztergom megye

Keresés a megyében:

Szálloda
Gyógyfürdő
Szépségápolás 

Elhelyezkedés

Települések a megyében

Ács | Bábolna | Dorog | Esztergom | Kisbér | Komárom | Lábatlan | Nyergesújfalu | Oroszlány | Tata | Tatabánya |

Komárom-Esztergom megye az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolják. Megyeszékhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje.

Domborzat

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Éghajlat

A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10.5 °C. Az évi napfénytartam 2000 óra, a hegyvidéki területen 1900 óra. Az évi csapadékmennyiség 550-600 mm a hegyekben 700 mm. Az uralkodó szélirány nyugati-északnyugati.

Történelem  

Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket.

Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben.

Esztergom vármegye egyike volt a két vármegyének, amelynek közigazgatási vezetői nem egyházi vagy világi főnemesek, hanem köznemesek voltak (a másik Pest-Pilis-Solt vármegye volt). A főispáni rang nem illette meg őket, mint a többi vármegye vezetőit, hanem csak főispánhelyettesek, vagyis hivatalnokok voltak.

A két vármegye első egyesítésére 1786-ban került sor, amikor II. József Tata székhellyel összekapcsolta őket. Az egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szét is vált, Esztergom és Komárom visszakapták megyeszékhelyi rangjukat.

1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849. január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére.

1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a bal parti részeket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék csak 1860-ig működtek. Ekkor az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. A 17. század végétől Komárom vármegyéhez tartozó Lábatlant és Piszkét 1896-ban Esztergom vármegyéhez csatolták.

1919 januárjában a csehszlovák légió csapatai megszállták a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt. Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma a megyeszékhelyen, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobb parti Komárom-Újvárosban a mai magyarországi Komáromban alakult meg. (Az előbbi később Szőnybe, az utóbbi Tatára tette át székhelyét. 1919-ben néhány hónapig Komárom vármegye a győri alispáni hivatalhoz tartozott. Még ebben az évben megalakult Komáromban a csonka vármegye alispáni hivatala. Röviddel utóbb 1920-ban törvényhatósági bizottságot választottak.

A trianoni békeszerződést követően a két megye bal parti részeit a Csehszlovákiához csatolták. Magyarországon a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. A két megmaradt megyéből 1923-ban Esztergom székhellyel létrehozták Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.

Az első bécsi döntést követően, 1938-ban újjáalakult a két történelmi vármegye. Komárom területe azonban jelentősen megnövekedett, mivel az egykori Pozsony vármegye Magyarországhoz szintén visszacsatolt Csallóközi területét bekebelezte, és immár nem négy, hanem hat járást foglalt magába: nevezetesen a dunaszerdahelyit, a gesztesit, a komáromit, az ógyallait, a somorjait és a tatait.

A II. világháborút követő moszkvai ideiglenes fegyverszünet következményeként visszaálltak az 1937. december 31-i országhatárok. Ennek megfelelően került sor a közigazgatás ideiglenes rendezésére, melynek során Komárom és Esztergom vármegyék megmaradt területeit immár véglegesen, Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. 1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg a vármegye Törvényhatósági Bizottsága. A megye ekkor három járást: az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában. 1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya, ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett. Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig - székhelye alapján - komáromira változott. A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből. 1954-ben újabb két település - Oroszlány és Tata - nyerte el a városi rangot. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább. 1974 végén megszűnt a Tatai járás és községeinek nagy részét Tatabánya, Tata és Oroszlány városkörnyékéhez csatolták. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett.

1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve. Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez. 1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben a Dorog-Esztergomi kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett. (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri) Ekkor az Esztergomi kistérségtől a Dorogiba került Tokod. Tárkány és Csép a Komáromi kistérségtől a Kisbérihez kerültek. 1998-ban jött létre a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyéket magában foglaló Közép-Dunántúli Régió. 2003-ban Bábolna, 2004-ben Lábatlan, 2007-ben Ács kapott városi rangot, így a megye városainak száma tizenegyre emelkedett.

forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Kom%C3%A1rom-Esztergom_megye

további információk a megyéről:http://www.kemoh.hu/


Szállodák

Gyógyfürdők

Szépségápolás

Tetszett, amit itt olvastál?
Oszd meg a barátaiddal, mentsd el kedvenceid közé!
Bookmark and Share

 

2014.05.20.
Biztonságosan edzhet akkor is, ha cukorbeteg

A sport nemcsak az egészség megőrzését szolgálja, de fontos szerepet játszik például a cukorbetegség kezelésében is. Saját kényelmüket nehezen feladva, vagy a vércukor ingadozások miatti rosszulléttől tartva, sokan mégsem mernek belekezdeni, pedig létezik megbízható megoldás arra, hogy a cukorbetegek is mozogjanak.

Bővebben

2013.12.11.
Karácsonyi allergiák

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél.

Bővebben

2013.12.04.
Ünnep a kozmetikában - kezelések tömjénnel és mirhával

A természet kincseinek gyógyító erejét hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig a szakértő által készített, illóolajokkal végzett kezelés nem csak a bőrnek tesz jót, de a lelket is felfrissíti. A mirha és a tömjén pozitív hatásairól Peterman Krisztina szépség-terapeuta, a Dermatica kozmetikusa beszélt.

Bővebben


Partnereink