HungaroWellness - a wellness magyar otthona. Vegyen részt játékunkban! Regisztráljon!
Wellness csomagok
 
Régió: Város: Név szerint:  
belepes a jatekba
Wellness ABC: A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U Ü V W X Y Z


Regisztáljon, hogy megkapja heti rendszerességű hírlevelünket, és hogy részt vehessen nyeremény-játékainkban!

regisztracio

Belépés

felhasználó név:

jelszó:

elfelejtett jelszó


2013.07.04.
Nagy gondokat okozhat a magzatnál a jódhiány

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően.

Bővebben

2013.05.15.
A cukorbetegség összefügg az alvás minőségével?

Új kutatások szerint a 2. típusú cukorbetegség kialakulása kapcsolatba hozható az alvás alatt termelődő melatonin alacsony szintjével. Dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa az ismert és a még kutatott összefüggésekre és a megfelelő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Bővebben

2013.03.19.
A rágás képessége csökkenti az elbutulás rizikóját

A legújabb kutatások szerint elmondható, hogy minél kevésbé vagyunk képesek rágni, annál inkább veszélyeztet bennünket a demencia.

Bővebben

Diós csokitorta

Bővebben


        Budapest

Keresés a megyében:

Szálloda
Gyógyfürdő
Szépségápolás 

Elhelyezkedés

Települések a megyében

Budapest | Budapest VI.Kerület | Budapest VII.Kerület | I.Kerület | II.Kerület | III.Kerület | IV.Kerület | IX.Kerület | V.Kerület | VI. kerület | VII.kerület | VIII.Kerület | X.Kerület | XI.Kerület | XII.Kerület | XIII.Kerület | XIV.Kerület | XIX.Kerület | XV.Kerület | XVI.Kerület | XVII.Kerület | XVIII.Kerület | XX.Kerület | XXI.Kerület | XXII.Kerület | XXIII.Kerület |

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével, mai területe (Nagy-Budapest) pedig 1950. január 1-jén alakult ki 23 szomszédos település beolvasztásával.

 

Turizmus

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:

Budai oldal
VárnegyedBudavári PalotaSzentháromság-szobor
HalászbástyaMátyás-templomCitadella
Gül Baba türbéjeRudas fürdőSzabadság-szobor
AmfiteátrumAquincum romjaiBudavári Sikló
LibegőGyermekvasútPálvölgyi-cseppkőbarlang
Pesti oldal
Millenniumi emlékműAndrássy útOperaház
OrszágházSzent István-bazilikaZsinagóga
Belvárosi plébániatemplomAkadémiaVigadó
Vajdahunyad váraSzéchenyi fürdőÁllatkert
Puskás Ferenc StadionNemzeti SzínházHungexpo

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

Kultúra  

Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek valamennyi európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és a magyaros szecessziós stílusú épületek. Az utóbbi építészeti irányzat, amely a világon sehol máshol nem látható.

A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. Budapesten 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház működik. A kulturális lehetőségek nyaranta megsokszorozódnak a szabadtéri koncertek és előadások által, amelyek helyszínei sokszor történelmi hangulatú műemléképületek udvarai.

Kulturális intézmények

  • A legfontosabb múzeumok
    • Magyar Nemzeti Múzeum
    • Magyar Nemzeti Galéria
    • Szépművészeti Múzeum
    • Budapesti Történeti Múzeum
Könyvtárak
  • Országos Széchényi Könyvtár
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
  • Színházak
    • Nemzeti Színház
    • Katona József Színház
    • Madách Színház
  • Egyetemek
    • Budapesti Corvinus Egyetem
    • Eötvös Loránd Tudományegyetem
    • Károli Gáspár Református Egyetem
    • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
    • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    • Pázmány Péter Katolikus Egyetem
    • Semmelweis Egyetem

Kulturális események

  • Budapesti Tavaszi Fesztivál
  • Budapest Parádé
  • Sziget Fesztivál

Történelem 

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1-5. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka". A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918-1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944-45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), minek révén létrejött az ún. Nagy-Budapest.[2] Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája" alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

A városhoz kapcsolódó személyek

  • Történelmi névadók
A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margit-sziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül baba, azaz „Rózsa atya" török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabbkori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.
  • Híres budapestiek
A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének az élete vagy teljesen vagy legalább valamilyen mértékben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.
Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (pl. Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város poszthumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a II. világháború poklában.
Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gyógyszergyár, napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Puskás Ferenc Stadion (Puskás Ferenc) (Bajor Gizi) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László).

forrás:A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest


Szállodák

Gyógyfürdők

Szépségápolás

Tetszett, amit itt olvastál?
Oszd meg a barátaiddal, mentsd el kedvenceid közé!
Bookmark and Share

 

2014.05.20.
Biztonságosan edzhet akkor is, ha cukorbeteg

A sport nemcsak az egészség megőrzését szolgálja, de fontos szerepet játszik például a cukorbetegség kezelésében is. Saját kényelmüket nehezen feladva, vagy a vércukor ingadozások miatti rosszulléttől tartva, sokan mégsem mernek belekezdeni, pedig létezik megbízható megoldás arra, hogy a cukorbetegek is mozogjanak.

Bővebben

2013.12.11.
Karácsonyi allergiák

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél.

Bővebben

2013.12.04.
Ünnep a kozmetikában - kezelések tömjénnel és mirhával

A természet kincseinek gyógyító erejét hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig a szakértő által készített, illóolajokkal végzett kezelés nem csak a bőrnek tesz jót, de a lelket is felfrissíti. A mirha és a tömjén pozitív hatásairól Peterman Krisztina szépség-terapeuta, a Dermatica kozmetikusa beszélt.

Bővebben


Partnereink