HungaroWellness - a wellness magyar otthona. Vegyen részt játékunkban! Regisztráljon!
Wellness csomagok
 
Régió: Város: Név szerint:  
belepes a jatekba
Wellness ABC: A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U Ü V W X Y Z


Regisztáljon, hogy megkapja heti rendszerességű hírlevelünket, és hogy részt vehessen nyeremény-játékainkban!

regisztracio

Belépés

felhasználó név:

jelszó:

elfelejtett jelszó


2013.07.04.
Nagy gondokat okozhat a magzatnál a jódhiány

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően.

Bővebben

2013.05.15.
A cukorbetegség összefügg az alvás minőségével?

Új kutatások szerint a 2. típusú cukorbetegség kialakulása kapcsolatba hozható az alvás alatt termelődő melatonin alacsony szintjével. Dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa az ismert és a még kutatott összefüggésekre és a megfelelő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Bővebben

2013.03.19.
A rágás képessége csökkenti az elbutulás rizikóját

A legújabb kutatások szerint elmondható, hogy minél kevésbé vagyunk képesek rágni, annál inkább veszélyeztet bennünket a demencia.

Bővebben

Gyümölcsös-csokis sütemény

Bővebben


        Bács-Kiskun megye

Keresés a megyében:

Szálloda
Gyógyfürdő
Szépségápolás 

Elhelyezkedés

Települések a megyében

Ágasegyháza | Akasztó | Apostag | Bácsalmás | Bácsbokod | Bácsszőlős | Bácsszentgyörgy | Baja | Ballószög | Bugac | Császártöltés | Csávoly | Dávod | Dunapataj | Dunavecse | Fülöpháza | Fülöpszállás | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Katymár | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiscsala | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunadacs | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Lakitelek | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tass | Tiszakécske | Tompa |
Turizmus

A megye turisztikai vonzerejét a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Domborzat

Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna-Tisza-közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. A megye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség. A megye legmagasabb pontja a Kékeshalom melletti Ólom-hegy (174 m.), legalacsonyabb pontja Kalocsa (94 m.)

Éghajlat

A napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest magas. A megye az ország legnapfényesebb területei közé tartozik. Korán kitavaszodik. A homokon a hőérzet más, hiszen hidegebbnek vagy melegebbnek érezzük a valóságosnál a levegő hőmérsékletét.

A csapadék viszonylag kevés. Az éves középhőmérséklet 10-10,5 °C.

Közlekedés

A megyén keresztül halad át az M5-ös autópálya, és az 5-ös országos főútvonal. Igen sok másodrendű de jelentős főút ágazik ki a megyeszékhelyből, ezáltal könnyen megközelíthető az ország számos területéről.

A megyén halad át továbbá a Budapest-Szabadka-Belgrád nemzetközi és a Budapest-Cegléd-Szeged országos vasútvonal.

Történelem 

A Duna-Tisza közének történelme a neolitikum idején kezdődött. A táj ettől az időtől kezdve szinte folyamatosan lakott volt.

Középkor

A terület honfoglaláskori lakottságát nemcsak a feltárt sírok, hanem az ebből a korból származó helynevek is megőrizték. Tas, Solt és Fajsz Árpád családjához tartoztak. A 11. századi alapítású vármegyék közül a mai Bács-Kiskun megye területére Pest és Bács vármegyék egyes részei jutottak. Szent István király két érseksége közül az egyik Kalocsán létesült. Sűrű településhálózatára ebből a korból jórészt a templomromok utalnak, valamint oklevelek, amelyek megőrizték, hogy északi része királyi birtok volt.

A táj történelmét hosszú századokra meghatározó esemény a tatárjárás (1241) időszakára esik. IV. Béla magyar király 1239-ben fogadta be a mongolok elől menekülő kunokat a Duna-Tisza közére. A mintegy 40 ezer család Kuthen kun vezér irányítása alatt az itt élő, már földművelő életmódot folytató magyarok között verte fel sátrait. Nomád életmódjuk miatt sokszor összeütközésbe kerültek a magyarokkal. Orvul meggyilkolt öreg királyuk halálát megbosszulva, a Duna-Tisza közét felégetve, feldúlva vonultak ki az országból. 1241-ben a tatárjárás azonban szinte teljesen elnéptelenítette a két folyó közét, s így 1243-ban IV. Béla végérvényesen letelepítette a kunokat a két folyó között, az azóta Nagykunságnak és Kiskunságnak nevezett területeken. A velük érkező jász töredékcsoporttal együtt felvették a kereszténységet, házakat építettek, településeket alapítottak. A Duna-Tisza közén letelepült kiskunok három széket alkottak: Halasszék, Mizseszék és Kecskemétszék. Mivel a kunok és a jászok részt vettek Dózsa György parasztháborújában, Werbőczi István Hármaskönyve eltörölte előjogaikat. A törvény foganatosítására azonban már nem maradt idő, hiszen az 1526. évi mohácsi csatavesztéssel kezdetét vette a török hódoltság.

Korai újkor

1541 után, a törökök végleges berendezkedésével kezdetét vette a táj történelmének egy újabb szakasza, amely az elnéptelenedéshez, egyes városok megerősödéséhez vezetett. A hadászatilag, vagy a hadi felvonulás számára fontos útvonalban fekvő településeket (Baja, Kalocsa stb.) a törökök megszállták. A fontos utakon kívül eső nagyobb településeket khász városokká nyilvánították (Kecskemét, Kiskunhalas, Kunszentmiklós), amelyek közvetlenül a szultáni kincstárnak fizették az évi kétszeri adót, s nagymértékben hozzájárultak a hadtáp pótlásához. Mivel a szabad beköltözést nem gátolták, a szövetséges városok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) lélekszáma növekedett. A mezővárosok az elnéptelenedett falvak határait intenzív állattartással hasznosították. A 15 éves háború (1591-1606) hadszíntérré, felvonulási területté változtatta az Alföldet. A törökökkel szövetséges krími tatárok a kiskun településeket olykor évtizedekre, nemegyszer örökre elpusztították. A felszabadító háborúktól is ez a terület szenvedett a legtöbbet. Buda visszafoglalása után a volt hódoltsági területeken a magyar rendi viszonyok váltak uralkodóvá.

A szerbek (korabeli nevükön a rácok) ebben az időben a Bácska északi részén már nagy számban éltek. 1691-ben kiváltságok nyújtásával fogadta be őket I. Lipót, és Cernojevic ipeki pátriárka vezetése alatt Bács vármegye elnéptelenedett területén is megtelepedtek. A Rákóczi-szabadságharc leverése megnyitotta az utat a Habsburgok berendezkedéséhez. A Duna-Tisza köze, akárcsak a többi alföldi terület, népességében megfogyatkozott; voltak megyék ahol mindössze párszáz embert találtak. 1677-ben megkezdődött a Montecuccoli tábornok, majd később Kollonich Lipót esztergomi érsek kidolgozta telepítési terv végrehajtása. A megye területe az ígéret földjévé váltak a távoli vidékekről érkezők számára. Az állami telepítések mellett a német államok számos pontjáról német telepeseket hoztak (dunai svábok). A telepítések az 1720-as évektől a század végéig folytak. A Duna-Tisza közén élő kiskunok a másik két kerülettel 1745-ben visszaváltották kiváltságaikat (Redemptio).

A 17. században elindult a térség elsivatagodása ezért a 18. század végén megkezdődött a küzdelem a homok megkötésére.

19. század

A táj történelmében a 19. század a homokkal való küzdelem, a vízi szabályozások és a lassan meginduló polgárosodás kora. Erre az időre alakult ki jelentős városainak az arculata is. Baja élénk forgalmú kereskedőváros, Kalocsa az érseki uradalom központja lett ahol a társadalom életét teljes mértékben az egyház irányította. Kecskemét, Kiskunmajsa váltságos mezővárosok voltak, jászkun kiváltsággal rendelkezett Félegyháza, Halas, Kunszentmiklós, Fülöpszállás és Szabadszállás. Ezekben a városkoban - Kecskemét kivételével - a polgári fejlődés messze elmaradt a korától, cívis (parasztpolgár) társadalmának iparosai, kereskedői is paraszti szinten éltek.

Az 1860-as években kezdődött meg a homokos területek felparcellázása, ezzel nagyarányú tanyai kirajzás indult meg. A zsellérek nemcsak tanyákat, falvakat is alapítottak (pl. Kömpöc, Páhi, Szank, Akasztó). Ez a folyamat egészen 1949-ig tartott. A 19. század végén meginduló kivándorlás elkerülte a Duna-Tisza közét, sőt egyes vidékekről még tovább folytak az idetelepülések, a szegedi árvíz után sok szegedi települt meg ezen a tájon.

20. század

Az I. világháború megpróbáltatásai, óriási vérveszteségei után itt is reménykedés és lelkesedés fogadta az őszirózsás forradalmat. A trianoni békeszerződés következtében Bács vármegyének csak a töredék része maradt az ország határain belül, és Baja vette át a megyeszékhely szerepét. A Magyarország határain belül maradt Bácska lakosságának egyharmada németajkú, egynyolcada pedig szerb nyelvű és horvát nyelvű volt. A két világháború közötti időszak a nagy gazdasági világválság éveit követően, a kapitalizálódás meggyorsulásának, valamint a szőlő- és gyümöcstermesztés intenzív kiteljesítésének az ideje volt.

A II. világháború szenvedéseiből, a nagyobb légibombázásokat kivéve, a Duna-Tisza közének lakosság is kivette a részét. Baján 1940-ben jelentős tábort alakítottak ki a menekülő lengyeleknek. A megyéből 1944 novemberében sikerült kiverni a német csapatokat. A szovjet megszállással korántsem lett vége a megpróbáltatásoknak. A szovjet csapatok a németekhez hasonlóan fosztogatták a parasztok vagyonát. A megye déli részén népvándorlás kezdődött meg. A német lakosság jó részét kitelepítették. Helyükre az 1944-1945 telén a szerbiai Bácskából menekülő bukovinai székelyek, valamint csongrádi, békési, szabolcsi és matyóföldi nincstelenek jöttek, ezt követően 1947-48-ban pedig a Szlovákiából kitelepített magyarok.

Bács-Kiskun megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből. Baja elveszítette korábbi megyeszékhelyi státuszát. Az új megyeszékhely a megye északi határán lévő Kecskemét lett, amely a térségnek régóta legnagyobb és legjelentősebb városa volt, azonban a hatalmas kiterjedésű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében csak néhány szakigazgatási területen töltött be központi szerepet Budapest mellett. Ezután viszont Baja került hasonló helyzetbe az új székhelytől való nagy távolsága miatt.

Az 1960-as-70-es évek lakótelep építési hullámai nem kerülték el Bács-Kiskun megye városait sem. A legtöbb lakótelep a megyeszékhelyen épült, ezzel együtt a megye több részéről költöztek Kecskemétre. Tehát miközben a megye lakosság csökkent, addig Kecskemété nőtt. A rendszerváltás után nagyszámú külföldi cég telepedett meg a megye városaiban, ezzel vetve el a további fejlődés alapját. Az M5 autópálya megépülése szintén kedvező módon hatott a megye fejlődésére.

forrás:A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1cs-Kiskun_megye

további információk a megyéről: http://www.bacskiskun.hu/


Szállodák

Gyógyfürdők

Szépségápolás

Tetszett, amit itt olvastál?
Oszd meg a barátaiddal, mentsd el kedvenceid közé!
Bookmark and Share

 

2014.05.20.
Biztonságosan edzhet akkor is, ha cukorbeteg

A sport nemcsak az egészség megőrzését szolgálja, de fontos szerepet játszik például a cukorbetegség kezelésében is. Saját kényelmüket nehezen feladva, vagy a vércukor ingadozások miatti rosszulléttől tartva, sokan mégsem mernek belekezdeni, pedig létezik megbízható megoldás arra, hogy a cukorbetegek is mozogjanak.

Bővebben

2013.12.11.
Karácsonyi allergiák

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél.

Bővebben

2013.12.04.
Ünnep a kozmetikában - kezelések tömjénnel és mirhával

A természet kincseinek gyógyító erejét hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig a szakértő által készített, illóolajokkal végzett kezelés nem csak a bőrnek tesz jót, de a lelket is felfrissíti. A mirha és a tömjén pozitív hatásairól Peterman Krisztina szépség-terapeuta, a Dermatica kozmetikusa beszélt.

Bővebben


Partnereink